CSIGÁK

A puhatestűek közül a csigák békés teremtmények. Kizárólag a dúsan növényesített medencékben érzik elemükben magukat, és ha igazán a kedvünkben akarunk járni a növényzetet egészítsük ki úszó vizinövényekkel (kagylótutaj, békalencse, békatutaj, úszó májmoha). Etetés: lemezes haltápok, garnéla tápok, algatabletta. Alzat: sóder vagy homok, apró kavicsok. Ártalmas számukra: vegyszerek, csiga és az algairtó szerek, Carbo.

	Csigaevő csiga (Anentome helena) Táplálék: csigák, haleledel Mérete: 2 cm Hőmérséklet: 23-27 °C Életkor: 2-5 év Népesség: 20 literre 5-6 csiga		Pagoda csiga (Brotia pagodula) Táplálék: alga, rothadt növények Mérete: 5cm Hőmérséklet: 20-26 °C Életkor: 2-5 év Népesség: 45 literre 5-6 csiga
	Sárgaöves süncsiga (Clithon corona) Táplálékozás: algák Mérete: 2 cm Hőmérséklet: 18-27 °C Életkor: 5-10 év Népesség: 40 literre 5-6 csiga		Neritina Zebra - Afrikai zebracsiga (Neritina natalensis sp. Zebra) Táplálkozás: algák, haleledel Mérete: 4-5 cm Hőmérséklet: 22-26 °C Életkor: 1-3 év Népesség: 30 literre 3-4 csiga
	Sisak csiga (Filopaludina sp.) Táplálkozás: Mérete: Hőmérséklet: Életkor: Népesség:		Neritina Spiky (Neritina natalensis sp. Spilky) Táplálkozás: algák, haleledel Mérete: 4-5 cm Hőmérséklet: 22-26 °C Életkor: 1-3 év Népesség: 30 literre 3-4 csiga
	Hegyes- és Nagy hólyagcsiga (Physa acuta és Aplexa hypnorum) Táplálkozás: algák Mérete: 1 cm Hőmérséklet: 10-28 °C Életkor: 1-2 év Népesség: 20 literre 3-4 csiga		Neritina Ruby (Neritina natalensis sp. Ruby) Táplálkozás: algák, haleledel Mérete: 4-5 cm Hőmérséklet: 22-26 °C Életkor: 1-3 év Népesség: 30 literre 3-4 csiga
	Nagy tányércsiga (Planorbarius corneus) Táplálkozás: algák Mérete: 2-3 cm Hőmérséklet: 4-30 °C Életkor: 1-3 év Népesség: 50 literre 4-5 csiga		Rejtélyes almacsiga (Pomacea bridgesii) Táplálkozás: növények, haleledel Mérete: 5cm Hőmérséklet: 18-28 °C Életkor: 2-3 év Népesség: 50 literre 5-6 csiga
	Algaevő csiga (Septaria porcellana) Táplálkozás: algák Mérete: 2-3 cm Hőmérséklet: 20-27 °C Életkor: 1-2 év Népesség: 20 literre 3-4 csiga		Maláj tornyoscsiga (Melanoides tuberculata) Táplálék: talajtúró, algaevő Mérete: 3 cm Hőmérséklet: 16-27 °C Életkor: 1 év Népesség: 10 literre 3-4 csiga
	Postakürt csiga (Helisoma nigricans) Táplálkozás: növények, algák Mérete: 1-2 cm Hőmérséklet: 24-28°C Életkor: 1-2 év Népesség: 30 literre 3-4 csiga		Nagy mocsárcsiga (Limnaea stagnalis) Táplálkozás: növények, algák Mérete: 5cm Hőmérséklet: 10-28 °C Életkor: Népesség: 70 literre 4-5db
	Óriás cölöpszarvú csiga (Marisa cornuarietis) Táplálkozás: növény és dögevő Mérete: 4 cm Hőmérséklet: 16-30 °C Szüksége van kalciumra		Láva/Ördög csigák (Faunus sp. ) Táplálkozás: algák, növények Mérete: 3-4 cm Hőmérséklet: 24-29 °C Sós vízre van szüksége Népesség: 70 literre 4-5 csiga
	Theodoxus fluviatilis Táplálkozás: éjjel növények és törmelékek Mérete: 0,8cm Kemény vizet és a közepesen magas sótartalmat viselik el. Népesség: 40 literre 5-10 csiga		Tylomelania (Tylomelania sp.) Táplálkozás: algák, növények Mérete: 6cm Hőmérséklet: 26-30 °C Népesség: 70 literre 4-5 csiga

Linkek

http://www.malanyika.com/category/10-escargots.aspx
http://www.leopardaquatic.com/shrimpsnail.html

Cikkek

Az Ottawai Egyetem biológusai arra figyeltek fel, hogy a nagy mocsári csigák (Lymnaea stagnalis) idejük tíz százalékát a medence falához "rögzülve" töltik meglehetősen fura pózban: a házuk "félrekonyul", tapogatóikat félig behúzzák, lábaik elernyednek és szimmetrikusan helyezkednek el - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.

A kanadai kutatók - nem tudván eldönteni, hogy a csigák alszanak vagy csupán "relaxálnak" - tesztelni kezdték a puhatestűeket. Abból indultak ki, hogy az aktív és a pihenő csigák reakcióideje között jelentős különbségnek kell lennie, ezért hol fémpálcikával döfködték a puhatestűeket, hol ínycsiklandó szacharóz oldattal igyekeztek felkelteni az érdeklődésüket és étvágyukat.

A kísérletek tanúsága szerint az aktív csigák kétszer olyan gyorsan reagáltak a fájdalomingerre, mint "lazító" társaik, az étvágykeltő illatokra pedig hétszer gyorsabban. Ebből a kutatók arra következtettek, hogy a "pihenő" puhatestűek valójában aludtak.

A továbbiakban 79 napon át monitorozták a Lymnaea stagnalis nyolc egyedének az alvását. Mint kiderült, a fény vagy annak a hiánya semmilyen befolyással sem bírt a puhatestűek alvásciklusára. Az is bebizonyosodott, hogy a csigák esetében nem lehet beszélni a cirkadián ritmusról (24 órás alvásciklusról), a Lymnaea stagnalis egyedeinél ugyanis egy-egy "nap" 48 vagy akár 72 órából állt. Ennek keretében 13-15 óra alatt hét alvási periódusuk volt, majd 30 órányi szakadatlan aktivitás következett, ráadásul a kimaradt alvást sem kellett pótolniuk.

Mint Richard Stephenson, az Ottawai Egyetem docense rámutatott, a csigáknak az állatok többségével ellentétben nincs szükségük rendszeres alvásra. Az alvás fontos szerepet játszik számos élettani folyamatban, így az emlék rögzülésében, ám a puhatestűek életmódja nem igényel túl nagy "mentális" erőfeszítést, így szabályozniuk sem kell túlzottan az alvásukat. Ugyanakkor az olyan egyszerű teremtményekkel végzett vizsgálatok, mint amilyenek a csigák, segítenek megérteni az alvás sejtszintű folyamatait.

KAGYLÓK

A puhatestűek közül a kagylók - kívánatos szűrő tevékenységük ellenére - nem akváriumba valók. Nem érdemes őket akváriumban tartani, de ha mégis megpóbálkozunk vele, lágy aljzat kell nekik pl nagyszemű homok. Ebbe befúrják magukat, és jó ha pár mm kilátszik az állatból a szája körül. Külön etetni kell őket, mert egy tiszta akváriumban éhen halnak. Valami feloldott kaját, pl. spirulinát kell fecskendezni minden nap a szájuk környékére. Enélkül éhen halnak, ami akár hónapokig is eltart.

Ázsiai aranykagyló (Corbicula fluminea)

Az amúri kagyló azért nem jó, mert hatalmasra megnő, és olyan ereje van, hogy összetörheti az akváriumot. A vándor kagyló fel szokott tapadni mindenhova. Ennek a méretével nincs gond, viszont úgy szaporodik, hogy megöli a halakat. A lárvája parazita módjára rátapad a halakra, belőlük táplálkozik. Ami mindkettőre vonatkozik, hogy növényből csak odakötözős anubias féléket lehet tartani mellettük, az aljzatban semmi nincs biztonságban. Viszonylag nagy köveket is simán arrébb tolnak.

Cikkek

Az iszapos tófenéken a fürdőzők gyakran találkoznak kagylókkal, lábsérülést is okozhat a kagylók héja. Kevéssé ismert, hogy a Keszthelyi-medencéből 2006-ban előkerült (Majoros G. 2006, Halászat 99:143-150) egy, hazánkba mintegy harminc évvel ezelőtt behurcolt kagylófaj, az amuri kagyló (Anodonta woodiana), amelynek példányai a tó egyre több helyén fordulnak elő (2. ábra). Ez év nyarán a Keszthelyi-medence egyes területein a kagylónépesség felét már ennek a fajnak az állománya alkotja. Az őshonos kagylófajoknál ellenállóbb és szélesebb ökológiai tűrőképességű amuri kagyló Magyarország és Európa más tájai után végül a Balatont is meghódította. Ez a legnagyobb puhatestű állat hazánkban, a Tisza vízrendszeréből két kilogrammos példányai is előkerültek. A Balaton élővilágára ennek a fajnak az inváziója nem jelent közvetlen veszélyt, de állományának felmérése és ökológiai hatásainak megismerése a közeljövő fontos kutatási feladata.