Iodotropheus sprengerae - Levendulasügér

(Egyéb elnevezései: Mbuna)
Vissza | Index
Iodotropheus sprengerae - Levendulasügér

Megoszlás: Afrika, Malawi-tó; A tó déli részén a Boadzulu, Chinyankwazi és Chinyamwezi szigetek környékén a sekély part menti köves részeken.

Vízparaméterek: 23-27 °C   10-20 nk°   pH 7-9  

Típus: édesvízi, trópusi

Viselkedés: harcias, területvédő
Táplálkozás: mindenevő

Tartózkodás: középső- és alsó szint
Szaporodás: szájköltő

Testhossz: 7-10 cm  
Halnépesség: 200 literre 1 hím és 5-7 nőstény

Berendezés: korall homokos alzat, elszórt sziklák, csigaházak.

Növények: nincsenek az élőhelyükön, csak algák, de díszítésnek lehet használni Anubias, Aponogeton, Cryptocoryne fajokat

Megjegyzés: Az egyik legkevésbé agresszív Mbuna. A hímek területvédők egymással szemben, de nagyobb medencében több hím is együtt tartható. Más békés malawi tavi halakkal jól együtt tartható megfelelő méretű medence és kellő búvóhely esetén.Mindenevő, elfogadja az élő és fagyasztott eleségeket, valamint a száraz tápokat is, de a növényi eredetű táplálékoknak kell kitennie az étrendjének nagyobb részét. (spirulina, forrázott spenót)A levendulasügér kezdők számára is ajánlott, jó kezdőhal lehet a Malawi sügérekkel ismerkedőknek. Neve a görög iodes szóra vezethető vissza, ami vasrozsdát jelent, ez színezetén is jól látszik. Kerek fejük barnás színű, a hímek oldala kékes-lilás, a nőstények fakóbbak. Létezik egy vörös színváltozata is. Színezete nagyon hasonlít a Labidochromis vellicans-hoz, megkülönböztetni a fejforma alapján lehet őket, mert a levendulasügér lekerekített fejformájú, míg a másik feje előreálló. A természetben alsóbbrendű rákocskákkal táplálkozik, akváriumban lehetőleg plankton és fehér szúnyoglárva képezze a táplálékának fő hányadát, hogy igazán színpompás és egészséges legyen.Első ránézésre mindkét nem hasonlóan néz ki, de a hímeknek általában több ikrafoltjuk van a meghosszabbodott farok alatti úszójukon, valamint kicsit nagyobbak és a színezetük is élénkebb. A 4 cm-es példányok már szexuálisan érettek, ezért kezdők számára is könnyen tenyészthető halak lehetnek. A hímek territóriumokat alakítanak ki, általában úgy, hogy legyen a terület központjában valamilyen jó ikrázó hely (pl. lapos kő). A párzást megelőzően a hímek az elúszó nőstényeknek pózolnak és a színeik is sokkal élénkebbek ilyenkor. Ha a nőstény érdeklődést mutat, akkor az ikrákat a kiszemelt lapos kőre rakja és azonnal a szájába is veszi őket. Ezután a hím az ikrafoltjai segítségével juttatja a spermát a nőstény szájába, ahogy a nőstény megpróbálja bekapdosni azokat is. Ezután a nőstény újabb ikrákat rak, majd a folyamat folytatódik. Az ikrák száma elérheti a 60-at is. Ezután a nőstény 3 hétig tartja a szájában az ikrákat, majd ezután kiengedi a már kikelt kishalakat. Ezalatt az időszak alatt a nőstény Levendulasügér nem eszik, és jól lehet látni, hogy a szája tele van. Ha megijed, akkor kiköpheti a kishalakat, vagy meg is eheti azokat. Miután kiengedte a kishalakat, adjunk nekik sórákot és összetört spirulina tablettát. A kicsik gyorsan nőnek és néhány hónapon belül ivaréretté válnak.